2017. januárjától elérhető a Zöld Út Természetjárók Egyesületének honlapja! Ha egyesületünk túráiról, életéről szeretne olvasni, itt megteheti:ZÚTE HONLAP
A következő összeállítást a környéken való barangolásaim során készített fotókból válogattam. Remélem, kis kedvet csinálok vele egy sétához a Karancs-Medves-vidékén!
(A jobb minőség érdekében válaszd a beállításoknál az "1080p HD" opciót [jobb alsó sarokban a kis fogaskerék] !)A Karancs-Medves TK: KATTINTS IDE!
Bársonyos kakukkszegfű
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet 1989-ben 6709 ha-os területtel alakult meg, kapcsolódva a Szlovák Köztársaság területén található 16278 ha-os CHKO Cerová Vrchovinához, azaz a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet-hez. A védett terület az Északi-középhegység nyugati részén, a történelmi Nógrád és Gömör vármegyék csatlakozásánál, a Karancs és a Medves-vidék kistájain belül található. A geomorfológiai szempontból meghatározó vulkáni tevékenységeknek köszönhetően az alapkőzet a Karancson andezit, a Medves-vidéken bazalt. Ezeken az idősebb homokkőre rátelepült kőzeteken alakultak ki a napjainkban is látható különleges felszíni formák és jött létre a változatos növényvilág. A vidék vízrajzi különlegessége, hogy itt húzódik a Kárpát-medence két legnagyobb folyójának, a Dunának és a Tiszának a vízválasztó vonala. Itt, a Medves peremén ered a Zagyva, amely azon ritka folyóink egyike, amelynek mind a forrás-, mind a torkolatvidéke az országhatáron belül található. A tájvédelmi körzeten belül jelentős az erdőterületek aránya. Jellemző erdőtársulások a cseres-kocsánytalan tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és a szubmontán bükkösök. Különleges értékeket rejtenek a molyhostölgy állományok, a törmeléklejtő erdők és a patakvölgyeket kísérő gyertyános égerligetek. A védett ritka növények közül esztétikai szépségét tekintve is kiemelendő a tájvédelmi körzet címernövénye, a bársonyos kakukkszegfű, valamint a dunai csillagvirág, a kardos madársisak és az ikrás fogasír. Az erdők természetközeli állapotát jelzi a terület gazdag madárvilága, amelynek különleges képviselői a darázsölyv, a császármadár és a fehérhátú fakopáncs. A rovarvilág sokszínűségét Európa legnagyobb bogara, a nagy szarvasbogár, a különleges szépségű havasi cincér, valamint a ritka nyolcpettyes virágbogár jelzi. A történelem folyamán az ember folyamatos jelenlétét az erdőirtások hatására kialakult nagy kiterjedésű gyepterületek mutatják. Az így, másodlagosan kialakult társulások értékes képviselői az ecsetpázsitos rétek és a hazánkban ritka szőrfűgyepek foltjai. A hegyi legelőket szép és értékes virágok teszik változatossá, mint pl. a mezei szegfű vagy a kétlevelű sarkvirág, olyan lepkéknek nyújtva élőhelyet, mint a farkasalmalepke és a nagy tűzlepke. A vidék kultúr- és ipartörténeti értékekben is rendkívül gazdag. A középkori várak, a szénbányászat múltját idéző bányásztelepülések épületegyüttesei, a különleges geológiai feltárásokat produkáló kőbányák falaiban tanulmányozhatóvá váltak olyan geológiai feltárások, amelyek eddig nem voltak láthatók. Ezen látnivalók megismerését a területen kialakított természetvédelmi tanösvények és bemutatóhelyek segítik, melyeket a jól karbantartott turistautakon közelíthetünk meg. A túrák során célszerű "A Karancs, a Medves és a Heves-Borsodi-dombság" című turistatérképet használni. A jelzett utak szabadon látogathatók, minden évszakban járhatók. Annak érdekében, hogy a terület értékei ne károsodjanak, a jelzett utakról ne térjünk le és tartsuk be a természetvédelmi előírásokat.
A következő összeállítást a környéken való barangolásaim során készített fotókból válogattam. Remélem, kis kedvet csinálok vele egy sétához a Karancs-Medves-vidékén!
(A jobb minőség érdekében válaszd a beállításoknál az "1080p HD" opciót [jobb alsó sarokban a kis fogaskerék] !)A Medves Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkja. A Karancs a vidék legmagasabb (andezit) hegye a maga 729m tengerszint feletti magasságával. Ezeket általában mindenki tudja. De vajon igazán ismerjük-e őket, múltjukat, jelenüket? Tudjuk-e ki nevezte a Karancsot először "Palóc Olympos"-nak? (A válasz: Noszky Jenő, geológus.) Hallottunk-e már a Ravasz-lyuk (Mély-gödör) homokkőbe vájt szurdokáról, amely csapadékos időben csodás vízeséseivel kápráztat el minket? A Herceg-kő legendájáról? Hogy Salgón is van egy legendás patkó nyom a sziklában? Vagy, hogy a Pécskő sziklának volt egy ikertestvére Hurka-Pécskő néven, ami egy kb. 40 méter magas bazalt oszlop volt, és az 1910-es években felrobbantották, elhordták? De elfeledett helyeink közé tartozik még a Karancs részét képező Havas hegy pihenőhelye is. Még hosszan lehetne sorolni,...járjunk utána! Érdekességkénta vidékhez kapcsolódó mondákból idézek, a teljesség igénye nélkül.
Karancs, Margit-forrás A forrásról azt tartják, hogy Szent László fakasztotta kardjával, és így mentette meg a besenyőkkel harcban álló seregeit a szomjhaláltól. A forrás környékén "látni is, hogy ritkább a kő". Egy másik változat szerint a csodás vízfakasztás Szent Istvánhoz kötődik. "Szent István aki híres vitéz volt, ott lakott a Karancs hegyén. Egyszer a vitéz kardját beszúrta a hegybe, mire onnan víz fakadt ki; ez azóta egyre folyik és hasznos víz..."
Karancs, Tarász-forrás A Karancson egy "csodakút" is fakad. A Tarác-kút vizének tulajdonítanak gyógyhatást, amit több csodás gyógyulás is igazol. A Szent kút "rongyos kút"-nak is számított, ahol a víz gyógyhatásának fokozásáért a törülközéshez használt ruhákat, a beteg végtagokról letekert fáslikat a forrás közeli bokrokra, fákra aggatták, mintegy odahagyva ezáltal betegségüket is. A falubeliek amikor szivárvány volt, az "orvoskút"-ra jártak beteg szerveiket mosni. A hagyomány szerint a forrás a nevét egy Tarác nevezetű remetéről kapta, aki a magyarok Kárpát-medencébe történt bejövetelét követően élt itt a Karancsban.
Karancs, Kápolna-hegy A gyászos muhi csatából IV. Béla király kis csapattal a Bükk hegységen, majd Nógrád megyén keresztül menekült el Nyitra felé. A menekülés közben több vitéz is feláldozta magát. A "szájrul szájra" terjedő történet úgy tudja, a király lova lábát törte, amikor átugratta a Tarján-patakot. Két testvér, Pál és András átadták lovaikat a királynak, szembeszálltak az ellenséggel, és ez megkönnyítette Béla továbbjutását. A Karancs hegyéhez értek, és itt a király a többnapos rohanás után kissé megpihenhetett. De az üldözők közel voltak, vágtatni kellett tovább. A két vitéz szerencsésen életben maradt. Amikor IV. Béla visszatérhetett a lerombolt országba, megemlékezett megmentőiről, és a Tarján-pataknál birtokot adományozott nekik. Így települt Pálfalva és Andrásfalva. Úgy mesélik, volt egy igen beszédes természetű húguk, Kati, ő is kapott birtokot, és ott épült föl Kotyháza... A hagyomány szerint a király pihenése, megmenekülése emlékére, Isten dicsőségére a Karancson kápolnát épített, és azt lányáról, Margitról nevezte el. A monda elterjedtebb változata szerint Árpád-házi Margit építtette a kápolnát, mellette egy zárdát is. Ő a legmagasabb hegyre szánta, de reggelre nem volt sehol az előző nap épített fal. Végül a Kápolna-hegyen találták meg az építményt. "Angyali szent kezek hordták át e helyre a Szűz Máriának dicsőítésére" A zárdáról "úgy mondják, Margit itt élte vezeklő életét Istennek, s hogy a hegy egyik forrásából hordta naponkén a vizet. Ezért ennek a forrásnak ő a névadója". "A régiség azt tartja" a kolostort aztán a törökök a földig rombolták. Volt ott egy 85 méter mély kút. "Annak a fenekére vannak bedobálva az okiratok, az okiratok tetejére az apácák, az apácák tetejébe a harangok." A kápolna most is áll, bár többször rommá lett, és többször átépítették. Sok száz éve és ma is Mária-búcsúk színhelye.
Karancsberény Egyik királyunk útja során a Nagyaranyi-völgyben megpihent és mulatott. Fiatal feleségét nem merte táncba vinni senki, ekkor egy pásztor megtáncoltatta. A király Budára hívta, birtokot adott, és a gróf Berényi címet adományozta ezért a pásztornak. Eközben megszökött a királylány mókusa, amit a pásztor egy nagy almával visszacsalogatott és megfogott. Ezért a grófi címerbe egy almát evő mókust festettek. Hazatérve a gróf templomot épített, ide telepítette a környék szétszórt lakosságát. A mókusos címer ma is látható a templomkapu felett.
Salgó A törökök 1554-ben értek ide. Kara Hamza bég látta, hogy a sziklavárat igen nehéz lesz bevenni, cselhez folyamodott tehát. Hatalmas faágyút faragtatott, és ezt bivalyokkal, nagy zajjal, a várral szembeni dombra vontatta. A várbeliek megijedtek, az éj leple alatt megszöktek. A történet meseszerű, de 68 év múltával egy történetíró így írta le, sőt 1917-ben egy török író novellájában is erről olvashatunk. Mégsem volt hát monda? Évszázadokkal később Petőfi Sándor járt itt, ezt emléktábla is jelzi. Egy helyi monda szerint lóháton jött, és felugratott a várkapu melletti kis sziklára. Lovának nyoma a mai napig látható, csak a mesélő öregek azt nem tudták, hogy a kis sziklán valamikor fatorony állt és a gerendákat tartotta a patkó alakúra kivésett üreg...
Boszorkány-kő(régebbi nevén Pakópa v. Fakó Pál köve) Nevének nagyon sok magyarázata van. A legtömörebb: itt a sziklán gyűltek össze a boszorkányok esténként. Egy másik: az alatta lévő faluban Mari nénit boszorkánynak tartották. Elkergették, és ő a szikla alatti barlangban tengette életét. Azóta a sziklát Boszorkány-kőnek, a kis üreget a mai napig Mari nene-lyukának hívják.
Zagyvafő vára Itt lőtték meg Mátyás királyt a monda szerint. A várat Griska embereitől akarta visszafoglalni, amikor egy cseh a szeme felett nyíllal megsebesítette. Olyan dühbe jött, hogy földig romboltatta. Valóban, ma már csak egy kőkupac...
Somoskő Úgy tudják, valahol a vár kőfalába egy fából készült szamarat falaztak, gyomrában mesés kinccsel. Sokan keresték, túrták a köveket, de bizony nem lett meg. Egy másik monda szerint a várat alagút kötötte össze Salgóval. Többen arról írtak, hogy a fiatal Balassi Bálint járt Somoskőben a Losonczy családnál, itt ismerkedett meg későbbi szerelmével, Losonczy Annával. Ez minden bizonnyal csak mondai elem, sok adat szól ellene, s főleg az, hogy Somoskő mint végvár ekkor már mélyen a törökök területébe ékelődött, és semmilyen család számára nem nyújthatott biztonságot. Gyakoriak voltak a rajtaütések, támadások.
Somoskőújfalu Két patakja közül az egyik a Duna, másik a Tisza felé igyekszik. "A nép a Somos-Újfalut, minthogy vizei két ellentétes irányba folynak, a világ közepének mondja" (A Vaskapu-patak az Ipoly vízgyűjtő területén keresztül a Dunába, a Tarján-patak a Zagyván át a Tiszába fut.)
Tatár-árok A néphit azt tartja, hogy ide menekültek a tatárok elől a környék lakosai. Igen ám de a tatárjárás után száz évvel még Mélypataka volt a neve, itt húzódott a két várbirtok közötti határ. Egy neves kutatónk ezért feltételezi, hogy eredetileg Határ-ároknak hívták, ebből formálták később a Tatár-árok nevet.
Medves Kincsmonda kötődik a Medves ÉK-i oldalában megbúvó Herceg-kő (Herceg-köve) sziklaalakzatához. A változó keménységű bazaltvulkáni termékekből "kifaragott", mintegy 20 méter magas sziklatű nagy kincsek őrzője: "ökrökkel húzták ki alája a sok drágaságot, de azt senki sem tudja, hogy pontosan hol van elásva".
Szilaspogonyi Kis-kő A sziklában található Magyarország legnagyobb méretű lávabarlangja. A barlangban a szájhagyomány szerint a törökök kincset rejtettek el, amelyet egy ideig sánta török őrzött. A bejáratot egy sziklába faragott török fej mutatta. Sok kincskereső ember fantáziáját megmozgatta a kicsiny felszíni nyílásból a mély felé érzékelhetően kiszélesedő üreg, míg végül Kemény Gejza környékbeli földbirtokos 1909-10 táján helyi bányászokkal egy vízszintes tárót hajtatott a barlangba. A "törökök kincse" azonban nem került elő. Az idézetek a BNP által kiadott Karancs-Medves és Cseres-hegység Tájvédelmi körzet c. könyvből, és a Bábakalács füzetek 15. részéből valók. Vincze Gabi.
