Zöld Út Természetjárók Egyesülete: Jelzetlen utakon

2011. október 30.

A túra útvonalát úgy terveztem, hogy lehetőleg olyan helyeket járjunk be, ahol nem vezet jelzett turistaút.

Erre jártunk:

Salgótarján, Kohász Művelődési Központ - Acélgyári salakhegy - Gedőcz-t. - Ponyi-árnyék - "Z+" Nándor-forrás - Kerek-domb - Kotyesz - Mese-völgy - Eresztvény - Zoltán-ösvény - Eresztvény-felsőbánya - Középbánya-tó - Nagy-völgy - Losonczy Anna pihenő - Somoskő, aut. áll. (15,5km 430m)

Sokunknak eszébe sem jutna felmenni az acélgyári salakhegyre. Pedig Salgótarján és környékére páratlan kilátás nyújt. Nem is beszélve az itteni érdekességekről. A hegyet 1963-ig, kb. 80 éven keresztül hordták össze, ennek ellenére egy nagy része még belül mindig izzik, ami a salak kivörösödéséig tartani is fog! A lenti elbányászott részen pedig olyan sziklaalakzatokat hagytak meg, hogyha nem lennének rajta növények, egy idegen bolygón képzelhetnénk magunkat.

A Gedőcz-tető és a Ponyi-árnyék mesés erdeje sok gombászónak nyújtott már finom ebédet, de ha a földről felfelé tekintenek azért jóval több tárulhat eléjük a gombák világánál.

A Tatár-árokban lévő "Nyugdíjas-Tanya" helyére érve kicsit szomorúság tölt el a mai képet látva, viszont azonnal felidéződnek bennem - és gondolom aki a távolabbi időkben itt járt azokban is - a régi szép emlékképek. Szép hely volt ez (persze most is az) akkoriban... Két faépület (a Mákos-lak fa és lemez) a patak két partján, a patakon átívelő fahíd, két forrás (Gyuri és Nándor), melyikből a Nándor-forrás még ma is működik, és nyársalóhelyek. Ugyanígy csak emlékek már a Salgói vár alatti és a Salgó Hotellal szembeni esőbeállók és nyársaló helyek. Emlék már a Mese-völgyi emléktáró csilléje és vasrácsa is, valahol Kínában épp most olvasztják be a szorgos fémgyűjtők jóvoltából. Ennek ellenére a hely még mindig mesés...

Azt, hogy az ember által bolygatott természetnek is lehetnek szépségei, az acélgyári "meddőhányó" mellett jó példa rá a medvesi kőbányák. Legszebb talán a Közép-bánya-tó (Sziklás-tó) tengerszemre hajazó látványa.

Az innen Somoskő felé vezető (ma már elhagyatott) Nagy-völgy rejti a Medves talán mostani legbővizűbb forrását is. Ez két kis tavat táplál, ami most pusztuló, feltöltődő kis pocsolyákká alakul. Gyerekkoromban ugyanúgy fürödtem benne barátaimmal, mint a Sziklás- és Gortva-tóban is. Most esetleg dagonyázni lehetne. Megvan még a Losonczy Anna pihenő- és forrás is. Kis mesterséges vízesése már szétomlott, de még most is jó kis hely.

Somoskőn a "freskós" kocsmában kellemesen zárhatja az ember a túrát és öblítheti le az út porát. Kevés a vendég, de remélem még sokáig üzemelni fog a hely.

Képekben: