ZÚTE HONLAP

Kedves látogatónk!
2017. januárjától elérhető a Zöld Út Természetjárók Egyesületének honlapja! Ha egyesületünk túráiról, életéről szeretne olvasni, itt megteheti: ZÚTE HONLAP

Letölthető: ZÚTE TÚRATERV 2022

2012. augusztus 31., péntek

Augusztusi Magas-Tátra

    Sziasztok!
 Küldök néhány képet az Augusztus közepén tett Magas-Tátra túráról.
Még csonka hazánkban tombolt a kánikula, addig itt, 2000 m felett úgy megsaccolva 10 fok körüli hőmérséklet lehetett.
Annyi bizonyos, hogy jóval hűvösebb és kellemesebb idő volt, mint kis hazánkban
Remélem, a képek visszaadnak valamennyit a nyári Magas-Tátra szépségéből, hangulatából, ill. keménységéből.
Szerintem sokak számára ismerősök azok a túraútvonalak, ahol a képek készültek, akinek pedig ez újdonság, annak talán jók lesznek egy kis kedvcsinálónak.

 1. útvonal: Ótátrafüred (Stary Smokovec) - Tarajka (Hrebienok) Zamkovszkij menedékház (Zamkovského chata) -Téri menedékház (Téryho chata) - Vörös-torony hágó (sedlo Sedielko) - Rabló-menedékház (Zbojnicka chata) - Tarajka-Ótátrafüred.


 2. útvonal: Ótátrafüred - Tarajka - Zamkovszkij menedékház - Rabló menedékház - Rovátka hágó (sedlo Prielom) - Lengyel nyereg (Polsky hreben) -Kis-viszóka (VychodnáVysoka 2429 m) -vissza a Lengyel-nyereg - Sziléziai ház (Sliezsky dom) -majd a zöld, ill. a sárga  túrajelzésen vissza Ótátrafüredre.

           Üdvözlettel: P. László

2012. augusztus 17., péntek

Újra a Bükk szirtjein


A tavaly őszi sikeres túránk után újra célba vettük a Bükk szirtjeit, folytatva a túramozgalomban leírt sziklák felkeresését. Három napos gyaloglást terveztem, kacskaringózva a Bükk gyakran járt és kevésbé ismert útjain. Szokásos izgulni valónk - mint mindig - az időjárással kapcsolatban volt, mivel jósoltak egy kis esőt is erre a pár napra. 10 bátor és optimista túratársammal egyetemben minket ez persze cseppet sem riasztott el attól, hogy Bükkszentkereszten jó vándor módjára hátunkra vegyük motyóinkat és nekiinduljunk a vadonnak. A cipelésben azért volt egy kis csalás is: mivel Feri ötödmagával autóval jött, így a szállások és a cél között nagyobb csomagjainkat ő szállította! Elsőként aznapi szállásunkat vettük célba - a Fehérkőlápai Turistaházat - amit hamarosan el is értünk. Lecuccoltunk, és máris indultunk a Gulicska felé. Innen pazar látvány fogadott minket a hegyek közé ékelődött felhőpamacsoknak (is) köszönhetően. Az eddig csak riasztgató esőfelhők hirtelen kezdtek egyre komolyabb és hangosabb üzemmódra váltani, így megkezdett ebédünket abbahagyva esőkabátot kaptunk magunkra, majd folytattuk tervezett utunkat. A Herman Ottó Emlékparkhoz érve már alábbhagyott az eső, de ez csak átmenetinek bizonyult, mert a Molnár-sziklánál egy szép kis zuhi mosta el a kereszttől látható panorámában való gyönyörködést. Irány a Szeleta-barlang, ott majd lesz fedél a fejünk felett! Hát volt is, viszont míg benn voltunk az eső nem esett! Aztán mikor kitettük lábunk innen, természetesen újra rázendített... Lillafüreden bemenekültünk egy büfébe, lángos-sör(kóla) kombó volt a menű. Kellett is az erő a Fehérkő-lápához felvezető húzós emelkedő előtt. Ide felérve aztán már nem csak az esőtől lettünk csurom vizesek. A kilátás viszont pazar volt, és az eső is megkegyelmezett. Szállásunkon finom juhtúrós sztrapacska fogadott minket, amit aztán hamarosan a helyére is küldtünk. Ja, és folyt a sör is - sajnos egyszer szó szerint az asztalra! Napsütéses reggel reményében tértünk nyugovóra.

Indulás előtt Bükkszentkereszten
Itt még az eső menekült előlünk!
Az Ágnes-réten utólért Feri az autóval
Büfékocsi
Ez még nem uniós pályázaton született...
A Gulicskán
Csoszogás kizárva!
Molnár-szikla záporesőben
Szárítkozás a Szeleta-barlangban
A Szeleta-tetőn
A Hámori-tónál már megint esett
Alagútban is mehettünk
A tüdők itt teljes kapacitással működtek
Kilátás a Fehérkő-lápáról a Szinva-völgye felé
Fehér-kő
Kilátóban
Kilátás a Szent István-tető felé
Vacsora után a turistaházban

A csapatnak sikerült lebeszélnie a korai indulásról, ami jó döntésnek bizonyult. Borús időben zúgtunk lefelé Lillafüredre. Majd a Hámori-tónál hatalmas felhőszakadást kaptunk a nyakunkba! Hát, ezt a szép helyet most csak így láthattuk... Eléggé elkeseredtünk, de nem adtuk fel, és rövid buszozás után Garadnától nekilódultunk a hegyeknek, lesz ami lesz alapon. Aztán mire a Magos-kőre értünk kezdett kiderülni az ég, és ez a továbbiakban már így is maradt. Jobban nem is időzíthettük volna érkezésünk, mert még láthattuk a völgyekben a felhők vonulását. Azt hiszem kiérdemeltük a természet e szép bemutatóját. Következő szirtünk a Sólyom-kő volt, ahonnan egy meredek csapáson ereszkedtünk le a Három-kúti-völgybe, közben felfedezve a Három-kúti-barlangszállást. A turista jelzésen nem sokáig maradtunk, mert ahová tartottunk megint nem vezet hivatalos turistaút. A Köpűs-kő feltételezett helyének irányába állva nekimentünk a hegynek, és hamarosan rá is találtunk a környék legszebb sziklájára. Igaz, ez nincs benne a túramozgalomban (talán nem véletlen), de jobb is ha nem háborgatják túl sokan ezt a helyet. Itt már sikerült elég jól megszárítkozni, bár a bakancsok még makacsul tartották a vizet. Az Arany-lépcsőn kiszuszogva az Örvény-kő következett, ahonnét annak idején Jókai nézhetett le menedéket adó falujára, Tardonára. Az emlékoszlop melletti kőről buzgón másoltuk kis füzetünkbe a bűvös kódokat. A Látó-kő következett a sorban. A csúcsról tisztán elláttunk az Upponyi-hegységig, és gyönyörűen kirajzolódtak az alacsonyabban lévő szirtek is, ahol tavaly már jártunk. Szentlélekre betérve a szerencsére nyitva lévő büfénél lazultunk egy keveset, majd hamarosan a Csikorgó útját koptattuk. Márt várt ránk következő kilátóhelyünk, a Kapu-bérc. Nagyon jól mutat innen a Kisvár és a Dédesvár! Szép sziklákkal tarkított oldalazó erdészeti úton jutottunk a Nyír-kőhöz. A kód itt is bekerült a füzetbe. A szikla alatt szépen karbantartott vadászház áll. Rátértünk az OKT jelzésére ami hosszú emelkedővel vezet Bánkútra. Le a kalappal, még ezt is mindenki nagyon jól bírta így a nap vége felé! Úgy gondoltuk, ezzel a lendülettel még kiugrunk a Bálványra is a Petőfi kilátóba. Ha hosszabban megpihenünk, valószínűleg senkinek sem esett volna jól újra elindulni. A kilátás a toronyból bizony nem okozott csalódást! A Bánkúti síházban elfoglaltuk szobáinkat, majd a vacsoránál a húsleves szinte vérré vált bennünk. Na azért a kirántott húst sem kellett nagyon magunkba erőltetni...

A Fehérkőlápai Turistaház előtt
Szépen kiépített turistaút Lillafüred felett
Menekülés az özönvíz elől
Magos-kői fogadtatás
Ázott ZUTÉ-sok a Magos-kőn
Felhők a Három-kúti-völgy felett
Felhőtánc a Sólyom-kő körül
Panoráma a Sólyom-kőről a Magos-kő felé
Belaktuk a Sólyom-kőt is
A Három-kúti-barlangnál
Gatyafékes lejtőn
Köpűs-kő
Élet Köpűs-kőn
Pihentünk, napoztunk, hamiztunk, gyönyörködtünk
Hol van már a reggeli eső...
Biztonságban
Kövek és emberek
Kilátás a Sólyom-kő és a Magos-kő felé
A Jókai emlékműnél
Az Upponyi-hegység a Lázbérci-víztározóval az Örvény-kőről
Panoráma a Látó-kőről
Kiültünk Látó-kőre
A szentléleki Turista parkban
Így lazít egy bakancsos turista!
A Pálos kolostorrom előtt
Úton a Kapu-bérc felé
A Kapu-bércen
Kisvár + Dédesvár
A Nyír-kőre vezető úton
Vadászház
Dédes a Nyír-kőről
Kisvár és Dédesvár a Nyír-kőről
Panoráma a Bálványról
Panoráma a Bálványról
Panoráma a Bálványról
Napfényes törzsek
Bánkúti vacsora

Reggel 8-kor indultunk útnak. Ezen a napon az őszi túránk útvonalát követtük, úgy gondoltam semmiben nem érhet különösebb meglepetés. Hát, ért... A Nagy-mező most is szép volt, mint ősszel. A Három-kőn még mindig nem lehet betelni a panorámával. Ahogy az ember kiér az erdőből, és kitárul a tér, nagyon magával ragad mindenkit. A Tar-kőn találkoztunk a Bükki Nemzeti Park őreivel akik éppen a növényekben keletkezett károkat mérték fel, amit Mi turisták okozunk. Igen, ezen a helyen nem árt megnézni, hová is lépünk! A Cserepes-kői barlangszállásnál nyugodtan megebédeltünk. Itt már éreztem, valami nem stimmel az idővel, túl kevésnek éreztem a célig. A Pes-kő és az Őr-kő volt soron kódgyűjtés ürügyén. Mert ugyan kit érdekel az a fránya panoráma? :) (Minket!) A Zöld-rét után elbúcsúztunk a Kéktúra útvonalától, és hamarosan a Bél-kő kilátójában találtuk magunkat. Megállapítottok, hogy az ember tényleg hegyeket képes megmozgatni, ha szükség van rá. Egy "zergeösvényen" leindultunk a bányába. A bibi csak az volt, hogy egy kicsit tovább mentünk rajta, és a végén az út eldózerolt meredek partján kellett lejutni. Jelentem, mindenki kiállta próbát! Nem sok időnk maradt nézelődni, mert az idő az rohant mint agár a nyúl után. Végképp nem értettem, hogy ha tavaly mindenhol többet tudtunk nézelődni, - és a végén még kocsmázásra is volt időnk a busz érkezése előtt - akkor most miért kell rohannunk. A Ciszterci apátságnál már szinte futottunk, Ildi a "bükki vágta" névvel illette ezt a szakaszt. Szoros befutás után két perc múlva jött is a buszunk! Később, már otthon jöttem rá, hol a hiba. Ugyanis az ősszel vasárnap mentünk haza, most pedig pénteken. A menetrendben ez majdnem két óra pluszt jelent, tehát ősszel ennyivel ment később a busz! A baki ellenére összességében jól sikerült ez a három nap.

A bánkúti síház előtt
Nagy-mezőn
Nagy-mezőn
Nagy-mezőn
Nagy-mezőn
A Tarkő a Három-kőről
A fennsík peremén, Három-kőn
Bizonyíték
A kihagyhatatlan bélyegzés
A Tar-kőn
Hátunk mögött a BNP-sek felmérik a terepet
Pihenő a Vörös-kő-bérc oldalában
Ördögszántás a Cserepes-kőn
Ebéd
A Cserepes-kői-barlangnál
Pes-kő
Az Őr-kő tetején
Zöld-rét
A Bél-kő kilátóban
"Zergeösvényen"
Kalandtúra
Szerencsésen lejutottunk a bányába
Megmenekült szirtek
Bél-kő és Bélapátfalva
Ez még nem a Tátra!
Futtában...
A Ciszterci Apátság mellett is elrohantunk
       Vincze Gabi.