A varázslatos Ajnácskői-hegység

A természet szerelmeseit mesébe illő tájával fogadja Ajnácskő és környéke!
Salgótarjántól légvonalban 17 kilométer, de autóúton is csupán nem sokkal 30 kilométerre fekszik Ajnácskő (220m).
Nem túl sűrű errefelé (sem) a tömegközlekedés, így érdemes inkább autóval megközelíteni. A falu nagy része ma is magyar ajkú, a kommunikációval nem lesz gondunk. A központban megtalálható parkoló, élelmiszer bolt és kocsmák is, így kellően felvértezve indulhatunk el túrázni.
Az emberek a 19. század végén még az ajnácskői fürdő híres gyógyvize (csevice) miatt jártak erre, de mivel ez mára feledésbe merült, maradt a természeti emlékek felkeresése. A nem túl magas, de igen meredek oldalú hegyek igen csak megizzasztják a tájat felfedezni vágyó turistát, de a fáradságért páratlan formagazdagságukkal kárpótolják a vándort a csúcsok sziklái.
A térséget a hajdani bazaltvulkánok működése formálta a ma látható dimbes-dombos ékszerdobozzá. Az ember nem is gondolná, hogy az egymástól csak pár kilométerre fekvő bazaltkúp testvérek között több millió év a korkülönbség. A régmúlt emlékeit rejti az Ajnácskő határában található Csontos-árok. Találó nevét az itt felfedezett őslények maradványairól kapta, melyekből több fajt itt azonosítottak be először, és küldték a szenzációs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
Bárhonnét is közelítünk a falu felé, rögtön magához vonzza a szemet az ajnácskői várhegy égre törő szikláival. Képzeletbeli - és majdan valós - túránk során induljunk is el ebbe az irányba. Jól kitáblázott úton felkaptatva a lakóházakkal koszorúban körülvett kis Várhegyre (355m), a várnak már csak apró nyomait fedezhetjük fel a sziklák között. Jelentős feltárás még nem folyt a helyen, így történetéről is csak az eddigi irodalomra lehet hagyatkozni. Mint általában minden erődítménynél, itt is sűrűn váltották egymást a várurak. A monda szerint a vár nevét Huba vezér lányáról, Hajnácskáról kaphatta. Legkorábbi feljegyzések 1247-ből valóak a várral kapcsolatban, 1744-ben még épségben bebútorozva állt, pusztulásáról nincs adat.Körbetekintve a várból DNy felé szemben a falu felett a Tilic (475m) kis vulkáni kúpja emelkedik ki a Pogányvár (578m) hegyének K-i oldalából. Balra fordulva a messzeségben feltűnik a Medves-vidékéhez tartozó Szilvás-kő kettős kúpja. Lenn a Gortva-völgyét a kis faluval, távolabb az Almágy falu fölé magasodó Matracsot (409m), majd még mindig balra fordulva a mezők fölé magasodó meredek oldalú, a csúcsa közelében a fák közül kibúvó szikláival a Ragácsot (537m) pillantjuk meg. Ezt célba véve, egy keskeny - erősen romló állapotú - úton közelíthetjük meg, a zöld turistajelzést követve. A hegy tövébe érve letérünk a műútról és jobbra fordulva nekivágunk a meredek szuszlatónak. Érezhetjük úgy, hogy az orrunk hamarosan a földet súrolja! Mielőtt még a kettős csúcsra érnénk, érdemes balra kitérnünk a hegy ÉNy-i oldalán álló sziklához, a 17 méter magas keskeny kiszögellésről a legszebb a kilátás a környékre. A csúcs közelében a lávafolyásokat követő heves gáz- és gőzkitörések következtében barlangok alakultak ki. Vigyázzunk, mert a főcsúcs tövében a turistaút mellett találjuk a Ragácsi-kútbarlang kb. 9 méteres függőleges aknáját, amibe az óvatlan botladozó könnyen belepottyanhat! Ennek elméleti mélysége akár több száz méter is lehet, de a lefelé szűkülő járatot jelentős törmelék torlaszolja el. A Ragácsi-kémény nem jelent veszélyt ránk, mivel az a szikla ÉK-i függőleges falánál található, de a bátrak leereszkedhetnek a szikla tetején szabadba törő barlanghoz. Látogatásra ajánlott viszont a főcsúcstól 220 méterre DK-re megbúvó volt tufabánya jobb oldalában található Ebeczky-barlang. Jó kis kaland végigjárni a mindössze 17  méter járathosszúságú barlangot! Ezekhez a barlangokhoz számos népi monda is kapcsolódik, hol kincset, hol haramiákat rejtő helyként leírva őket. A hegytetőn a tájékoztató táblák alatt található kis ládikóban csúcskönyv lapul, és jó lenyomatú bélyegzővel is igazolhatjuk ittlétünk! Utunkat a zöld jelzésen folytatva zúdulunk le a hegyről, majd a másik oldalra kerülve érjük el a Szalonkás kulcsosházat. A ház melletti pataknál lévő forrásból "meríthetünk" egy kis felfrissülést utunk folytatásához. Sűrű akácosban kapaszkodunk a Zaboda alja felé, amit szerencsére hamarosan cseres-tölgyes erdő vált fel. A Szár-kő (486m) felé gyalogolva egy darabon még kényelmes úton jutunk el a hegy lábáig, de ennél sem maradhat el a szinte négykézlábas kaptató! Mászás közben az erdőből kiérve egyre kopárabb lesz a táj, és a köves oldalban már csak egy pár törpe növésű fa dacol az elemekkel a vékony termőtalajon. Innen már megpillanthatjuk a Szár-kő öt-hatszögletű, enyhe ívben meghajlott gyönyörű bazaltoszlopait! Mielőtt még a csúcsra törnénk, a helyenként 50 méter magasságot is elérő oszlopokat érdemes alulról is körbejárni, mert páratlan látványban lehet részünk! A kőtengeren átbukdácsolva, a sziklafalat kerülve, felmehetünk az É-i oldalon lévő bányaudvarba. Közben mindenképp kötelező a lábunk elé nézni, nem csak saját biztonságunk érdekében, hanem azért is, mert semmiképp nem taposhatjuk el a védett növényritkaságokat! Tulajdonképpen a jelzett útról nem is szabadna letérnünk, de kellő odafigyeléssel nem fogunk kárt okozni semmiben. Igen változatos a vidék növény- és állatvilága, ha figyelmesek vagyunk többféle fajjal találkozhatunk utunk során.
Felérve a bazaltoszlopok tetejére gyönyörű panorámában lesz részünk! Tiszta időben egészen a Mátráig, Bükkig is elláthatunk, de első sorban a környező vulkáni kúpok ragadják meg a tekintetet. Nyugat felé Ajnácskő várhegyének testvérét, a sőregi Bagolyvárat (290m) fedezhetjük fel lenn a falu fölé magasodva. Távolban a Monosza (584m) és a Bagoly-hegy (514m) között kibukkan a Sátoros (659m) és a Karancs (729m) is.Lassan balra fordulva a Pogányvár melett feltűnik a távolban a Medves-magasa (659m), a Szilvás-kő (625m), a bárnai Nagy-kő (519m), az Ó-Bükk. A közelben a már meghódított Ragácsot láthatjuk D-i irányban, jobbra felénk közelebb a Zabodát (468m), majd egy mély völggyel elválasztva a Hegyes-kőt (451m). Szép sziklás gerincút vezet a Szár-kő csúcsra, ahonnan ha kedvünk tartja egészen Várgedéig túrázhatunk tovább a zöld jelzésen. Közben érintjük a Szár-kő Észak felé nyúló lávaárjából felépülő Suhaj-kőt (441m) és Cserép-kőt (414m). Keletre még kiruccanhatunk a Bagó-kőhöz (390m), melynek D-i kőbányája szépen feltárja a salakkúp szerkezetét.Tehát a sziklák kedvelői itt igazán tobzódhatnak az élményekben! De mi forduljunk most vissza, ereszkedjünk le a Szár-kő csúszós kavicsos oldalán, és sétáljunk vissza a Zaboda aljához (pod Zabodou). A sárga jelzésen indulva megint kapkodhatunk a levegőért, mert mire a Zaboda-kőhöz felérünk le kell küzdenünk jó pár méter szintemelkedést! De megéri a fáradságot! A fákkal körülvett és benőtt, a tetején kis fennsíkot képező szikla már más felépítésű az előzőhöz képest, meredek falú nagy tömbökből áll össze. Körbejárva itt is számtalan érdekes formát fedezhetünk fel. Az óriási méreteket látva az ember elgondolkodik azon, milyen kis porszem a természet hatalmas világában. Ennek a sziklának a tövében is megbújik két kisebb barlang és egy kőfolyosó is. A lejutás innen is eléggé kalandos, akár száraz vagy vizes a talaj, mindenképp nagyon csúszós! Ha nem hagyjuk el jelzett utunkat, a következő emelkedő után megint igen szép kilátást kapunk a környező domboldalak mellől kiemelkedő Ajnácskői várhegyet és környékét megpillantva. Már nincs messze a cél. A Laposra (Planina) érve szép körpanoráma fogad minket, részben láthatjuk eddig megtett útvonalunkat is. Erről a részről látszik igazán, milyen meredek oldalban kapaszkodtunk fel a Ragácsra! Öreg, részben kiszáradt gyümölcsfák mellett haladunk lefelé, majd egy eligazító táblánál, hirtelen balra kanyarodva már meg sem lepődve gördülünk le a meredek domboldal füves lejtőjén. Innen a turistaút jobbra lefelé kanyarog a várhegy alatti házakhoz, de mehetünk tovább egyenesen a régi temető felé is, melynek évszázados sírhalmai közt hamar elérjük a falut.
Ennyi a túraajánlatom azok számára akik tudatosan, vagy netán véletlenül erre a varázslatosan szép környékre tévednek. (A Pogányvárat, Monoszát, Bénai bazaltoszlopokat most itt nem is részletezem, majd az is megér egy mesét...)
Egy vérbeli turistának meg sem kottyan egy nagyjából 13 kilométeres túra, viszont több mint 800 méteres szintemelkedésével ez a kör azért kellemesen elfárasztja az átlagos gyaloglót. Így egyáltalán nem szégyen beülni egy jó pofa sörre az egyik útba eső műintézménybe Ajnácskőn!
Garantáltan rengeteg szép élménnyel fog távozni innen az, aki ellátogat erre a méltatlanul kevésbé ismert vidékre!

Ajnácskő a Várheggyel

Az Ajnácskői-hegység a Tilicről

A Várhegy a templom mellől

Ajnácskő templománál

Díszes kapu a várhoz vezető úton

A várudvarban

Falmaradvány a sziklában

A flóra egyede

Mai ostromlók

Kilátás Észak felé

Magányosan

Keresztes barátunk emberfogója

Sziklák a Ragács oldalában

Kilátás az oldalsó szikláról Ajnácskő felé

A téli panoráma

A Ragácsi-kútbarlang

A Ragács kettős csúcsánál

Kapaszkodó

Panoráma a Szár-kő felé

Szár-kő az oldalsó szikláról

Jobbra Ajnácskő, mögötte a Pogányvár tömbje

Az Ebeczky-barlangban

Jégsztalagmitok

Az Ebeczky-barlang fagyos világa

A Szalonkás menedékház télen...

...és nyáron

Hűsítő forrás a patakparton

A Szár-kő Gortvapuszta felől

A meredek Szár-kő oldal...

...ahol szabad a kezet is használni!

Bazaltoszlopok - nyár

Bazaltoszlopok - tél

Sziklafal

Kilátás Gortvapuszta felé

Oszlopok és lemezek I.

Oszlopok és lemezek II.

Szár-kő oszlopai I.

Szár-kő oszlopai II.

Szár-kő oszlopai III.

Kilátás a Ragács felé I.

Kilátás a Ragács felé II.

A sziklafal fölött

Panoráma a Hegyes-kő és Sőreg felé I.

Panoráma a Hegyes-kő és Sőreg felé II.

Őslakos

A szikla vendégei

A csúcsra vezető gerincen

A Suhaj-kőn

Cserép-kő

Panoráma a Bagó-kőről

A Zaboda-kő sziklái I.

A Zaboda-kő sziklái II.

A Zaboda-kő sziklái III.

A Zaboda-kő sziklái IV.

Élet a Zabodán

Szedrezés

Nyelvfestők klubja

Ajnácskő a Pogányvárral

Ajnácskő a Gortva-patak völgyében

Visszatekintve a Ragácsra

Ragács-csúcs

A Várhegy a Laposról -nyár

A Várhegy a Laposról - tél

Síremlék a régi temetőben

A Várhegy Északi oldala

Régmúlt

Végezetül ezen a linken olvashatjuk Dr. Pápay Károly írását a környékről, ahogyan annak idején Ő látta 1891-ben: Ajnácskô és környéke.

A Nógrád - Novohrad Geopark írása: Ajnácskő

    Vincze Gabi.