ZÚTE HONLAP

Kedves látogatónk!
2017. januárjától elérhető a Zöld Út Természetjárók Egyesületének honlapja! Ha egyesületünk túráiról, életéről szeretne olvasni, itt megteheti: ZÚTE HONLAP

Letölthető: ZÚTE TÚRATERV 2022

2012. április 28., szombat

Jeles kövek nyomában III. - A Pogányvár sziklái

 Április elején újra útnak indultam a Cseres-hegység felé, hogy hátha rátalálok a Tar-kőre, ami egy fénykép aláírása szerint a Medves és a Pogányvár között létezik valahol.
Eresztvényből indult utam, a Petőfi-sétányon Somoskőig gyalogoltam szép tavaszi időben. A reggeli buszra szállásnál még esett az eső, de én bíztam az előrejelzésben és a műholdképekben. Előző túráimhoz hasonlóan most is a Medvesen átvágva jutottam a Garád-nyeregig, Abroncsospusztát kihagyva. A Sovi vrch (Bagoly-hegy?) szikláit újra megmásztam, majd nem kevés időt töltöttem a tetején pihenve, gyönyörködve a tájban. A Tar-kő egyik lehetséges helyét itt sejtettem a közelben, így körülnéztem. Találtam is sziklákat, de egyik sem a fotón szereplő kő volt. A Pogányvár felé még egy hatalmas kőtengert is meglátogattam. A hely biztosan a gyíkok és kígyók paradicsoma lehet. Jó kis kaland ezeken a köveken végigegyensúlyozni. Egyes részein a moha vastag szőnyegként terül el a bazalton. Mivel egyelőre több tippem nem volt a keresett kő helyét illetően, inkább visszafordultam, mert az időjárás is kezdte morcosabb képét mutatni.
Erre a napra ennyi jutott!

Eresztvény
Fotózás után azért kimentettem, mert kimászni nem tudott!
Végvárak
Kilátás Abroncsospuszta felé
Kőemberek a Soví oldalában
Kilátás a Sátoros felé a Soví-ról
Hát ez sem a Tar-kő!
Tengernyi kő
Borús Medves

 A következő utam már április második felére esett. Utolsó lehetőség volt a kutatásra, még mielőtt mindent eltakarnak a lombok. Most Gréti lányom is velem tartott. Megígértem neki, hogy elviszem a Herceg-kőhöz is. Így Salgóbányáról indulva a legrövidebb úton haladtunk a Medvesen a Lőrinc-oldal felé. A Medves-magasa alatt a Herceg-kőt már szinte alig lehetett látni lentről a lomboktól. Felmásztunk hozzá, közben gyűjtögettünk a szikla morzsalékaiból. Nagyon könnyű az anyaga, és sok piroxén nevű ásvány található bennük. Utunkat folytatva nemsokára a Dunivá horá kőbányájához értünk, majd a Medvesen az Újbásti vadászház fölé értünk. Hihetetlenül szép része ez a Medvesnek, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy jöjjön el erre! A már megszokott rövidítésen értük el a Soví hegy szikláit. Most szerettem volna megnézni a Sőreg felőli részét is - amit meg is tettünk - de itt már semmi különösre nem akadtunk. Még szétnéztünk a környéken, aztán eldöntöttem: lemondok a Tar-kő további kereséséről. Majd talán máskor. Egy ismertebb helyet vettünk célba, a Pogányvár szikláit. Átmásztunk az előtte lévő hatalmas kőtengeren, több barlang bejáratot is találtunk, amit a kutatók piros számozással láttak el. Régi vágyam volt a Pogányvár sziklái alá lemenni - most ezt megtettük. Ott lenn egy mesevilág fogadott minket! Semmihez sem fogható sziklaalakzatok, kőtengerek, ingókövek, és a növényvilág megannyi csodája! Hát ezt is csak ajánlani tudom: ne csak a fenti panorámába gyönyörködjünk, hanem szálljunk alá a sziklák tövébe. Az erre fogékonyaknak egy életre szóló élmény.
Az itt található sziklák között is van egy "Jeles kő", az Ördög János-szikla. Idézet a BNP által kiadott Bábakalács füzetből: A népi tudat a bazaltfennsíkon egykoron a keresztény hódítók elől bujdosó pogányokhoz köti a különleges alakú sziklák kialakulását - hitük megerősítése céljából ők faragták ki a hegy oldalából, és kultikus tisztelettel, bálványként imádták. "Fejét" állítólag egy környékbeli lakos robbantotta le: "...Még gyerekkoromban pipa is vót a szájába. Azt kőből kifaragták a pogányok... Osztán vót itt egy ilyen bolondos ember, pásztorkodott ott, hát bottal leütötte azt a pipáját. Aztán másik megint vót, az hozzájutott ezekhez a lőszerekhez. Akkor a nyaka köröl ő kötött, nem tudom, hány dinamitot, és akkor azt begyújtotta, és az levitte a fejét. De annak a feje, mit mondjak, volt olyan egy köbméteres forma, de gömbölyűbe..."
Még szétnéztünk a Pogányvár bazaltfennsíkján annak reményében, hogy netán ráakadhatunk egy faragott oltárszerű kőtömbre - amit szintén a Bábakalács füzetben láttam - de ez sem jött most össze. Élményekkel teli fordultunk vissza, hogy a Medvesen és Macskalyuk-bányán keresztül elérjük Somoskő kis faluját, ahol befejeztük a túránkat.
Mostanában elég sokat jártam/jártunk a Cseres-hegységben, de szinte biztos, hogy még ebben az évben visszatérünk, mert nagyon szívünkbe zártuk a környéket.
A Tar-kő meg még várhat (a lombhullásra)!

Az István-táró szellőzőaknájánál
Medves
Kicsomagolás
A Herceg köve
Herceg-kő és hercegnő!
Nyájas Medves
Dunivá hora
Az Északi Medves
Egy hős emlékére
A Soví vrch (Bagoly-hegy?) szikláin
Déjá-vu
Ember és kőtenger
Pogányvár (Pohansky hrad) sziklái
Pogányvár sziklái
Középen az Ördög János-szikla
Zöld
Szoros kapcsolatban
Pogányvár sziklái
Pogányvár sziklái
Lehet fantáziálni!
Fent a legnépszerűbb kilátópont
A dzsungel áthatolható!
Szenzációs ingókövek!
Velem van az erő!
Két lábon állva
Ingókőn innen...
...ingókőn túl
A Pogányvár fennsíkján
Panoráma a Básti-medence felé
Az Ördög János-szikla
Medves, a kedves

 Vincze Gabi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése