Zöld Út Természetjárók Egyesülete: Kiskundorozsma

Az egyesületünkből sokan május utolsó napjaiban egy hosszú7végén vettek részt Kiskundorozsma és környékén, mely nagy sikerrel zajlott le.

Most Valika képes beszámolója következik:

Kiskundorozsmai szélmalom

Tolmácsi Józsi vacsorázik. A sok csodálkozó arc, " ezt mind megeszi?"

Józsika erre: úgy sem adok, hiába néztek!

Első nap, Zerge átadás. "Íme az áldozati bárány" mondja Hák Kati.

"Csak nem én kapom?" mondja Verseginé Éva

...de én kaptam!

" ...a farka kicsi, de majd én teszek róla, hogy nagyobb legyen!"

Egy újabb Aranyember avatás...

"Ezért kellett a naplót megírni? Hogy mennyi szekálást kaptam érte?!"

"Erre inni kell!"

Habony Gizike: " Ugyan hagy-e nekem is belőle?"

Sárgák ellepik a várost!

Elmélyülten a szegedi zsinagógában.

A Dóm téren Benkó Sándor szeretett volna velünk egy közös képet, hát mi megengedtük neki, egy közös képre össze álltunk.

" Végre egy kemény (f) kezű ember, enyém leszel?" Závorszkyné Gizke

Hétfőn reggel, indulás a sivatagi túrára. Itt még együtt a "gyors és lassú" csapat. Ennek később lesz jelentősége.

A lassú csapat annyira ráért, hogy még a pipacsos táblába is beállt egy fotóra.

A gyors csapatnak a hátát sem láttuk, úgy elhúztak.

Név szerint: M. Tibike, P.Lacika, Goldi, Jocó, Juhász Pista.

Pista most is közösen csomagolt Piroskával, ő vitte a nehezebb táskát, tehát nála volt a víz és az élelem.

Piroska többször mondta " ugyan Juhásznak mikor tűnik fel, hogy ő a gyorsakkal ment el"?

A gyors csapat többször nyilat rakott ki a lassúknak, ami tényleg segítség volt.

Ez történt a kápolnánál is. Már be is kanyarodtunk, amikor is szólt a telcsi Kaszásné Editkének, hogy ne ott menjünk be a kápolnához, mert rossz az út, mondta Tibi, lesz egy szemetes zsák és ott kanyarodjunk el. Juhász Úr megvár minket a kápolnánál, mert észre vette, hogy minden nála van.

Mi mentünk tovább és lestük a szemetes zsákot. Már 2 km mentünk kb, amikor Editke nézi a gps-t, szerinte már régen túlmentünk, vissza nem megyünk, ezért szólni kell Pistának, hogy megvárjuk.

A lassú csapat letáborozott.

Egyszer Görgényiné Rózsika mondja nekem(Vali), hogy ott lát valakit jönni. Tényleg én is látom, kettő kisgyerek, biztos túráznak, lehettek 1,5 km-re. Rózsika tovább nézi és nem hisz a szemének "de hiszen ez a gyors csapat(:(:(: ", tényleg ők voltak, mögöttünk lemaradva. Vette a kendőjét és integetett a gyorsaknak, mindenkiből kitört a nevetés.

A gyors csapat nem hitt a szemének. Ők is találgattak, kik lehetnek ezek. Gyerekek, de ők tanítás ideje alatt mit keresnek itt, mondta Lacika. Goldi szerint krisnahívők, még zászlójuk is van.(Rózsika integetett)

A vér meghűlt bennük, amikor szembesültek vele, hogy ez a lassú csapat. Nem akartak hinni a szemüknek. Hitetlenkedtek ,Tibi szerint csaltunk és busszal beelőztük őket. Ilyet feltételezni rólunk?

A képek magukért beszélnek, az egyik az ámulat, a másik az öröm (:(:(:.